
	Önfejlesztő gimnázium
	Ma már mindenki számára világossá vált, hogy a növekvő fogyasztásra alapozott gazdasági fejlődés nem tartható fenn tovább. Ha fenntartható fejlődést akarunk az csak társadalmi fejlődés lehet. Olyan elemekkel mint a szükségletek – nem az igények – kielégítése, mások szükségleteinek elismerése, tolerancia, jó szomszédság, közösségek, kommunikáció, stb. Ez pedig nem más, mint a kultúra, az emberben rejlő teremtő erő kibontakoztatása. Jól működő alkotó közösségek lehetnek a jövő zálogai, a következő generációk számára is emberi és élhető világot teremtő, megőrző erők. Ezért fontos az, hogy mindennapi munkánkat a jövőorientáltság jellemezze, érezzük a jelen kihívásait. A gimnázium nevelőtestülete átérzi a felelősséget, hiszen munkánktól nagyban függ a jövő generációk életminősége. Alkalmasnak és képesnek kell lennünk olyan tudás és viselkedésforma, kultúra közvetítésére, ami a XXI. század emberének elengedhetetlen feltétele. Ez a képesség csak folytonos tanulással, önműveléssel, összehangolt csapatmunkával, alkotó közösségként történő működéssel szerezhető meg. Úgy, hogy mindenki ismeri és elfogadja a kitűzött stratégiai célokat, önmegvalósításnak, alkotásnak tekinti a célok elérését, teljesítését. Örömként és nem teherként éli meg mindazt a többletmunkát és energiát, amit önmagunk továbbfejlesztésére fordítunk. Már többször beszámoltunk róla, hogy a HEFOP 3.1.3 pályázat keretében felkészültünk a kompetencia-alapú oktatásra. Felmenő rendszerben folytatjuk a programot. Jövőre már érettségizni fog az első „kompetenciás” évfolyam. Saját tudásunkat a belső továbbképzések keretein belül növeljük, állandóan frissítjük. Legutóbb március másodikán gyűltünk össze valamennyien egy nagyszabású belső továbbképzésre. „Élmény, tapasztalat, tudás” címmel folytattunk sikeres és hatékony tanácskozást a kompetencia-alapú képzés keretein belül a gyakorlatorientáltság fontosságáról a természettudományos kompetenciafejlesztés általunk alkalmazott módszereiről, eddigi eredményeinkről. A továbbképzést dr. Dankóné Patkó Kornélia, igazgató bevezetője indította. Szólt a természettudományos képzés problémáiról, ezen tudományok térvesztéséről, visszaszorulásáról, a tanulók körében megmutatkozó népszerűtlenségéről. Ezt a jelenséget mi kihívásként értékeljük és stratégiai céljaink közé emeltük a problémák orvoslását saját kereteinken belül (pl. matematika, természettudományos tagozat indítása, komplex természettudományos műhely működtetése). Dr. Dankó József a kereszttantervi módszertani kompetenciákról tartott előadást. Kiemelte a megfigyelés, kísérletezés, mérés, stratégiai tervezés fontosságát. Valamennyi területre példákat hozott a komplex természettudományos műhely foglalkozásairól, az elért eredményekről, a tanulók motiválásában játszott szerepükről. Tóth Ferenc „gyakorlatorientáltság a fizika órán” címet adta beszámolójának. Ő filmen rögzíti a tanulók által elvégzett és bemutatott fizikai kísérleteket, méréseket. Módszertani kisfilmeket készít a matematikai kompetencia fejlesztéséről is. Óriási energiát és munkát fektetett a százat meghaladó rövid film elkészítésébe, összevágásába, rögzítésébe. A bemutatott kísérletekhez, módszertani anyagokhoz digitális szemléltető filmeket, animációkat is gyűjt a világhálóról, a Sulinet Digitális Tudásbázisból. Mindez rendszerezve a tantestület tagjai számára is rendelkezésre áll. Elfogultság nélkül tekinthetjük nemzetközi szinten is páratlannak ezt a digitális tudásanyagot. Agócs Miklós szinte „varázsolt” az interaktív táblán. Ő informatikus, de minden tantárgyhoz készített bemutató anyagot. Bátorította a kollégákat a minél gyakoribb használatra, mivel az iskolánkban meglévő 6 db tábla biztosítja a technikai hátteret, a tantárgyakhoz készített digitális tartalmak könnyen használhatóak, bővíthetőek, továbbfejleszthetők. Tanulókra gyakorolt motiváló hatásuk kétségbevonhatatlan. Szénási Tibor „Élménytől a tudásig” címmel mutatott be látványos kémiai kísérletet, majd ezt elemezte. Felvázolta milyen sok egyéb tevékenység (pl. mérés, megfigyelés, rögzítés, digitális feldolgozás, táblázat és grafikon készítés) és tudáselem (a felhasznált anyagok neve, kémiai képlete, a reakció egyenlete, folyamata, a bekövetkezett változás kémiai, fizikai okai, a felhasznált anyagok mennyisége, tulajdonságai, stb.) kapcsolható össze egyetlen kísérlet esetén is. Szintén kiemelte a kísérletezés fontosságát a tanulók motiválásában. A hosszúra nyúlt délutánt az igazgatói összefoglalás ugyan bezárta, de kisebb csoportokban, munkaközösségekben tovább folytatódott a spontán beszélgetés, eszmecsere, továbbgondolás. Érdeklődéssel várjuk az áprilisi továbbképzést, ahol a humán tárgyaké lesz a főszerep. Szövegértés, szövegalkotásból Gintner Tamásné Hornyák Ágnes és Dévaldné Orosz Beatrix, életpálya-építés kompetencia területről Molnárné Tóth Erika összegzi majd tapasztalatait, bemutatják a jó gyakorlatokat. Dr. Dankó József projektmenedzser