|
|
A
Tájvédelmi körzet 1986.-ban alakult 4941 ha-on.
Két nagy területre osztható: A tokaji
Nagy-Kopasz hegyre és a Bodrogzugra.
1.
Nagy Kopasz hegy
Magyarország
egyik legmagasabb és legnagyobb kiterjedésû
vilkáni szigethegye. A vulkánikus alapkõzetet
( jórészt andezit ) a negyedidõszakban a
hegylábi részeken vastag lösztakaró
borította be. Geológiai,
éghajlati adottságai számos értékes
növény-és állatfaj számára
nyújtanak élõhelyet. A legjelentõsebb
értékeket a hegy déli lejtõin
találjuk, itt bokorerdõk, virág gazdag
gyepek, a hegylábakon törpemandulások élnek,
míg az északi oldalon hárs kõris és
gyertyános-tölgyes erdõket, valamint kaszálókat
találunk.
A hegy
növényzeti értékei közül
kiemelkednek az orchidea fajok, illetve a Magyarországon
csak itt élõ gyapjas õszirózsa.
Állatvilágában kontinentális,
szubmediterrán, és szubmontán elemek
keveredése figyelhetõ meg. Ritka,
értékes fészkelõi pl. a kövi
rigó, az uhu, vagy a bajszos sármány. A
meredek löszfalakon figyelhetjük meg a gyúrgyalagok
telepeit.
2.
Bodrogzug
A
terület arculatát a Tisza és a Bodrog
alakították ki. Morotvákkal, mocsarakkal,
láprétekkel, fûzligetekkel tagolt, a
folyóvizet ligeterdõk kísérik. Védett
növényei közül említhetõ pl. a
mocsárréteken virágzó kornistárnics
és a tiszaparti margitvirág, valamint a folyómenti
réteken élõ szibériai nõszirom.
Nagy kiterjedésû hínárosait
gyakran a tavirózsa, fehér tündérrózsa
állományai alkotják. Mivel a terület az
év jó részében víz alatt van,
rendkívül gazdag madárvilág számára
biztosít zavartalan fészkelõ- és
táplálkozóhelyet. A madárvonulás
egyik legfontosabb hazai állomása. Jelentõs
állománya él itt a harisnak, illetve számos
gémféle, réceféle található
meg a területen. A
Bodrogzug 1989-ben felkerült a nemzetközi jelentõségû
vizimadár élõhelyek (Ramsari Egyezmény)
listájára.
|
|
