Utazás a tollas dínók nyomában vissza

Pillantás a régmúltba

A biológiáért, őslénytanért rajongók számára egészen különleges csemegének számít az a kiállítás, melynek anyaga az ezredforduló legnagyobb tudományos szenzációi közé tartozik, és London után a másodikként Budapest, a Természettudományi Múzeum időszakos tárlatán tekinthető meg. A Tokaji Ferenc Gimnázium biológia tanárainak munkacsoportja erre a Magyarországon valószínűleg soha többé nem látható kiállításra szerveztek utazást az iskola érdeklődő diákjainak a közelmúltban.
A "múlt ködéből" előbukkanó tárgyaknak, dolgoknak nem csak a szakemberek tulajdonítanak nagy-nagy jelentőséget, de az átlagember számára is titokzatos, sejtelmes, mással össze nem téveszthető érzés megpillantani, megtapasztalni valamit, ami réges-rég azelőtt jött létre, hogy megszülettünk - legyen az műtárgy, régészeti lelet, vagy egy kövület. Gondoljunk csak a piramisokra, híres festők munkáira, emberelődeink csontjaira. Egészen különleges csemegének számít ezen a területen - főleg a biológiáért, őslénytanért rajongók számára - az a kiállítás, melynek anyaga az ezredforduló legnagyobb tudományos szenzációi közé tartozik, és London után a másodikként Budapest, a Természettudományi Múzeum időszakos tárlatán tekinthető meg.
Régóta állítják egyes kutatók, hogy a ma annyira népszerű Dinoszauruszok valójában nem is pusztultak ki, hanem kedves madaraink képében ma is itt élnek velünk. A kétségbevonhatatlan bizonyíték azonban hiányzott, egészen 1986-ig, amikor Kínában, egy már ismert lelőhelyen különös lelet került elő (azóta több tucat!): kiváló állapotú csontvázak, melyek láthatóan két lábon járó dínótól származik - azonban tollakat visel! A hüllő és madár bélyegeket ennyire együtt és jól láthatóan viselő kövületek az evolúció legszebb bizonyítékai közé tartoznak. A Tokaji Ferenc Gimnázium biológia tanárainak munkacsoportja (Bukovics Ágnes, Fakla Ida, Gajdos Gabriella, Pataki Zsolt, Szénási Tibor) erre a Magyarországon valószínűleg soha többé nem látható kiállításra szerveztek utazást az iskola érdeklődő diákjainak a közelmúltban. A rossz idő és a szombati időpont ugyan sokakat elriasztott, de még így is mintegy 50 diák utazott Budapestre és lett gazdagabb egy csodálatos élménnyel. Ráadásul az utazási és belépési kedvezmények miatt az egész út egy főnek csak 750 forintjába került.
Az eső és a hosszú sorban állás miatt más tervezett programokról le kellett mondani, de a múzeum álltani, ásványtani, régészeti, stb. állandó tárlata, egy világhírű természetfotós kiállítása, vagy a kupolacsarnok 20 méteres igazi bálnacsontváza így is értékes, plusz információt, tapasztalatot jelentett. A sikeren felbuzdulva tavasszal már két napos utat tervezünk az Aggteleki Nemzeti Parkba, barlangászással, terepgyakorlattal, botanikával és fergeteges, jó hangulattal összekötve.

Szénási Tibor
biológia-kémia mk.vezető

Tokaji gimisek egy rég letűnt kor nyomában

A Tokaji Ferenc Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium tanulói nemrég meglátogatták a Magyar Természettudományi Múzeumot, melynek Tollas dinók megnevezésű időszaki kiállítása már egy ideje lázban tartotta a téma iránt érdeklődőket. Felkerekedtünk tehát, hogy bővítsük ismereteinket, és többet tudjunk meg az evolúció eme fontos momentumáról. Az időjárás nem volt túl kedvező a kiránduláshoz, de mindenképpen megérte a múzeum megújult épülete előtt esernyő alatt várakozni a bejutásra.
Európában ugyanis London után most másodszor a budapesti kiállításon láthatók azok a korszakalkotó leletek, amelyek "valóságos vihart keltettek tudományos körökben". Létezett egy Archaeopteryx litographica nevű élőlény, ami átmeneti formát képezett az ősi hüllők és a madarak között, ezért a származástan egyik legmeggyőzőbb bizonyítékaként szolgál a modern kutatás számára. Az ősmadarat már 143 évvel ez előtt, 1861-ben felfedezték, de a nemrég Kínában előkerült 124 millió éves leletek is bizonyítják, hogy a ma élő madarak a tollak, és a repülés képességének kifejlődésével a ragadozó dinoszauruszokból alakultak ki. A lenyűgözően épen maradt Archaeopteryx kövületek mellett még Magyarországon talált 90 millió éves Pteranodon-csontokat is láthattunk, valamint viaszból készült ősállat-szobrokat, köztük a Kupolacsarnokban felfüggesztett életnagyságú Pteranodon-rekonsrtukciót. A Kupolacsarnokban ezen kívül csodálatos természetfotó-kiállításban gyönyörködhettünk, és persze megnéztük a múzeum állandó kiállításait is.
Úgy gondolom, szerencsések vagyunk, mert azok közé tartozunk, akik láthatták e világhírű leleteket. Az utazást Szénási Tibor, iskolánk biológia-kémia szakos tanára szervezte, és elkísért minket a nevelőtestület több tagja is.

Majoros Krisztián