MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI BRONZ ÉRDEMKERESZT kitüntetést kapott a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanára

vissza






























TK: A pedagógus pályán eltöltött 20 év nevezetesebb állomásairól kérdezem Tóth Ferencet a gimi matematika-fizika szakos tanárát.

TF: 1986-ban végeztem a Kossuth Lajos Tudományegyetemen kitüntetéses oklevéllel, közben analízis gyakorlatot tartottam alsóbb éveseknek, ötödévesként általános iskolában tanítottam, a gimnáziumba kerülve gyermekvédelmi felelős, szakszervezet gazdasági felelőse, diákok által iskolai büfét üzemeltető iskolai szövetkezeti csoport vezetője voltam, majd 7évig igazgatóhelyettes. Az intézmény új profiljainak működtetése, helyi tantervek készítése, a modern új épületbe költöztetés sok feladatot adott. Így jó volt ismét köztanárként dolgozni. Továbbra is készítem az iskola órarendjét, szervezem a tankönyvellátást, vezetem a matematika-fizika-informatika munkaközösséget, dolgoztam az EFQM önértékelési csoportban, fizikai kísérleteket tematikusan tartalmazó DVD-t készítetem, szerkesztem az intézmény honlapját (http://www.tfg.hu), amely technikailag egyszerű, de tartalmában bőséges, és része „A hónap digitális iskolája” nyertes informatikai pályázatnak. Új feladatom a „Felkészülés a kompetencia alapú oktatásra” pályázat keretében a matematikát új tartalommal és módszerrel megközelíteni.

TK: Mi volt a kedvenc?

TF: Az iskolai szövetkezeti csoport, az informatikai tevékenység, osztályfőnökként táboroztatás, és a tanítás úgy, hogy az órát kitöltse a munka, de jó legyen a hangulat.

TK: Milyen a diákság?

TF: A rohanó, zaklatott, értékválságos, a másik emberrel sokszor tiszteletlen világhoz képest egészen jól szót lehet érteni. Sajnos sok dolog elvonja a figyelmüket a tanulástól, a szülők sokszor engedékenyek.

TK: Mit üzenne a diákoknak?

TF: Tisztelet a másik embernek, akaraterő a tanulásban, káros szenvedélyek kerülése.

TK: Mennyi idő jut a családra?

TF: Sajnos kevés. A feleségem is a gimiben tanít, a nagyobb lányom most végzett, a kisebb lányomnak még két éve van. Így életünkben meghatározó az iskolánk.

TK: Szabadidő?

TF: Szinte ismeretlen. A szünetekben jut kevés idő olvasásra, strandra, ritkán mozira. Évközben egy kis esti futás.

TK: Köszönöm az interjút.

TF: Köszönöm a lehetőséget.