Informatika szakkör plusz

Újra informatika szakkör a TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0236 pályázat keretében

2015. május 18. és június 24.-e között a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban a nevelési pedagógiai tevékenységek támogatásra – informatika tantárgy tanításának fejlesztésére illetve más tárgyak oktatásának IKT-val való támogatására ismét informatika szakkört szerveztünk a TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0236 számú pályázatban elkülönített forrásokból. Ezek alapján 8 informatika tanár szervezett egy-egy olyan minimum 7 főből álló tanulócsoportot, akik előre meghirdetett tematika szerint intenzív plusz 5 órás képzésben vehettek részt a pályázati forrásból.

Az alábbiakban a csoportok céljait, a célok megvalósulását és az ezekkel kapcsolatos gondolatainkat, élményeiket szeretnénk megosztani az oktatást tartó tanárok szemszögéből.

Agócs Miklós szaktanár

A foglalkozások alkalmával a diákok megismerkedhettek a képalkotás, mozgókép készítés elméleti hátterével. Majd ezt követően az eszközökkel (videó kamera, digitalizáló eszközök), szoftverekkel (Microsoft movie maker, Pinnacle video studio 17) . Rövid kisfilm készítésének első lépése a tervezés volt, mely során kitalálták a jeleneteket. Ezt követően a gyakorlatban társaik segítségével csoportot alkotva mindenki feladatot vállalt a jelenetek elkészítéséhez. A jelenetek elkészítését követően a videó felvételeket programok segítségével vágásra előkészítették. A megfelelő hanganyagot az internetről letöltötték és a videók alá, zenei aláfestésként elhelyezték. A szerkesztő programok adta effekt lehetőségeket kihasználták az átmenetek elkészítéséhez. A kész videókat egymásnak megmutatták, finomították, majd a regisztrációt követően a közismert youtube videó megosztó portálon létrehozott csatornájukon publikálták. A csoportban a lányok szándékosan többségben vannak, ugyanis az esélyegyenlőség érdekében az informatika világába a lányok is betekintést kaphatnak. Az eddigi szakkörök alkalmával ritka volt a lányok jelentkezése. A tanteremben a környezeti viszonyoknak köszönhetően délután a nagy üvegablakokon bejutott a fény, így az energiatakarékosságot szemelőt tartva nem volt szükség világításra. Projektort csak indokolt esetben használtunk, hiszen ilyen kiscsoportos foglalkozások alkalmával mindenkihez oda tudtam menni. A teremben csak egy sorban kellett bekapcsolni a gépeket. A csoportban voltak olyan gyerekek akik sajnos rossz anyagi körülmények között élnek, így számukra az eszközök (FULL HD GPS képes kamera, programok) használata is már egy pluszt adott a tapasztalatszerzésben. A munka során minden új információt digitálisan kaptak meg, így a szakkör dokumentációján kívül nem kellett nyomtatott tartalmakkal a tintapatront és a lapokat pazarolni. A teremben továbbá A energiaosztályú LCD monitorok minimális energia felvételt igényelnek. Mivel a foglalkozások informatikai eszközök használatával foglalkozik, így a környezeti fenntarthatóságot ennél nagyobb mértékben már nem lehetett figyelembe venni. A foglalkozások végén elmondhatják, hogy egy bemutatkozó videót bármikor el tudnak készíteni saját, vagy iskolai használatra.

Asztalos Ildikó, szaktanár

A szakkörön a diákoknak lehetősége volt az ECDL Táblázatkezelés moduljának felkészülésére. Több diák már korábban sikeresen teljesítette a vizsgát és mégis jelentkezett a szakkörre, hogy átismételhesse ezt a nem könnyű tananyagot. Tisztában vannak vele, hogy a táblázatkezelés nem csak a későbbi tanulmányaikban vagy a leendő munkahelyükön kap fontos szerepet majd, hanem a mindennapi életüket is nagymértékben megkönnyítheti. Ezért nagyon sokszor a feladatokat összekapcsoltam a mindennapi életben tapasztalt dolgokkal és eseményekkel. A tanulók nagyon érdeklődőek és aktívak voltak. Nagyon jó volt velük együtt dolgozni. Az órák mindig nagyon jó hangulatban teltek el. Összességében ezt az 5 alkalmat nagyon hasznosnak és kiváló lehetőségnek tartom, amit szerencsére sok diák ki is használt. A csoportban a lányok száma sokkal kevesebb volt, mint a fiúké, de ők mégsem érezték magukat hátrányban. A foglalkozások alatt egyértelműen kiderült számukra, hogy egyenlő esélyekkel vágtak bele az informatika világába. Csak a szorgalmukon és a kitartásukon múlik a tudásuk és ez által a jövőjük. A csoportban egy tanuló volt balkezes, aki soha nem érezte, hogy ez hátrány lenne számára, mivel az egér átállításával neki is könnyen használhatóvá tettük ezt az eszközt. Az informatika teremben a környezeti viszonyoknak köszönhetően, délután a nagy üvegablakokon keresztül bejutott a fény, így az energiatakarékosságot szem előtt tartva nem volt szükség mesterséges világításra. A projektort csak indokolt esetben használtuk, új anyagrész tanulásánál, hiszen a foglalkozások alkalmával minden diákhoz oda tudtam menni, akinek segítségre volt szüksége. A csoportban sajnos nem minden tanulónak van otthon számítógépe, ezért nagy lehetőség volt számukra, hogy az iskolai tanórákon kívül még délután is továbbfejleszthették informatikai tudásukat. A munka során minden új információt és tananyagot digitálisan kaptak meg a tanulók, így a szakkör dokumentációján kívül nem pazaroltunk tintapatront és lapokat feleslegesen. A teremben található A energiaosztályú LCD monitorok minimális energia felvételt igényelnek. Mivel a foglalkozások informatikai eszközök használatával foglalkozik, így a környezeti fenntarthatóságot ennél nagyobb mértékben már nem lehetett figyelembe venni.

Juhász Zsolt, szaktanár

7 fővel indult a tanfolyam, melyet a diákok nagy lelkesedéssel vártak. Ismereteik, személyes élményeik miatt a motivációjuk is az átlagosnál nagyobbnak tűnt. Mivel ezek a diákok mindannyian ECDL vizsgafelkészítőn vettek rész, így a prezentáció-készítés, a számítógép használat nem okozott problémát. Mindannyian végzősök lesznek a következő évben, s ezzel a programmal az elkövetkező tanulmányaikhoz kapnak egy kis segítséget. Többen készülnek egyetemre, ahol a házi feladataikat egy komoly formába tudják ezzel a programmal önteni.
A PREZI egy olyan bemutató készítő program, ami nem szerepel az ECDL vizsgarendszerben. Egy regisztráció után a program használható. A demo verzió letöltése után a saját gépről futtattuk a programot. A közvetlenül a NET-ről elérhető segédvideók óriási segítséget nyújtottak az otthoni felkészülésben. Lépésről lépésre haladhat a tanuló, akár önállóan is a tanulásban.
Érdekes volt tapasztalni, hogy az érdeklődő tanulók mennyire elmélyedhetnek a program használatában, s sokszor előfordulhat, hogy a tanuló az oktató, s a tanár a diák. Vannak olyanok, akik a saját családjuk vállalkozását mutatták be majdnem profi módon. Ezek a tanulók jelezték, hogy a vállalkozás sikeréhez ez a színes bemutató is hozzájárul. Amikor a szülők megnézték az elkészült preziket, nekik is tetszett. Közös ötletekkel folytatták a munkát. Segítettek az alkotó munkában, milyen adat kerüljön még be a bemutatóba. Ez a munka tényleg érdekes volt, a tanár, a diák, a szülő együtt dolgozott.
Örülök, hogy diákjaimmal betekintést nyertünk ebbe a programba. Mivel informatikát tanítok az iskolában, biztosan fel tudom használni a szerzett tapasztalatokat a későbbi munkámban. Sok bemutatót tartunk az iskola népszerűsítésére. Ezzel a programmal egy kicsit érdekesebbé tehetjük ezt. A mai pedagógia folyamatosan megújuló. Fontos, hogy egyre érdekesebb tananyag-feldolgozást lásson a tanuló. Minden olyan program, ami nem az iskolai tananyag, az felkelti a diákok figyelmét, s talán egy kicsit kedvesebbé teszi a tanulás folyamatát.

Szabó Tamás, szaktanár

Az órák helyszíne a 3-as számú informatika terem, ahol a szükséges eszközök rendelkezésre álltak. Az órák egy héten két alkalommal kerültek megtartásra, két óra formában. Ezek a jelenléti ív, és a szakköri napló dokumentációjában lettek rögzítve.
A program során az informatikai órákra alapozva a diákok tovább bővítették informatikai ismereteiket ezen belül pedig az online alapismeretek modullal ismerkedtek meg közelebbről és mélyebbről. Az órákon elsősorban a gyakorlati használat, a gyakorlati munka dominált, amely során megismerték a témákhoz kapcsolódó fogalmakat, és gyakoroltak feladatokat.
Az online alapismeretek témakör során bővítették a tudásukat a számítógépes hálózatokról, és az internetről. Az internetes böngészők felépítését, használatát, az internetes tartalmak elérését, is megtanulták. Az internet szolgáltatásainak használatakor az elméleti és gyakorlati ismereteik is bővültek az elektronikus levelezés, az internetes ügyintézés, és vásárlás témakörben. De feldolgozásra került az online közösségek, az internetes adatbiztonság és bűnözés témakör is.
A diákok hozzáállása a tanórákhoz és a vizsgákhoz az egész tanév folyamán megfelelő volt.
A program folyamán fegyelmezetlenség és igazolatlan hiányzás nem volt. Az összes hiányzás száma: 0
A program során figyelembe vettem az esélyegyenlőség fenntarthatóságát. Az általam tartott foglalkozásokon. Nem határoztam meg, hogy milyen képességű tanulók vegyenek részt a foglalkozásokon, mert tulajdonképpen ezeken az órákon lassabban haladtunk a tanagyaggal, hogy a kevésbé ügyesek tanulók is tudjanak együtt haladni a többiekkel. A nemek aránya, azaz a fiúk – lányok aránya nem meghatározó. Itt egyetlen negatívumnak az mondható, hogy elég nehéz volt összehangolni ezeket a foglalkozásokat, mivel mindenkinek máskor van vége az aktuális napon az óráinak. Ezért ezek a foglalkozások a délutáni órákban valósultak meg, szerintem ezért is voltak ilyen kevesen a másik, pedig, hogy annyira túlterheltek a diákok, hogy a nap végére nem marad energiájuk és inkább hazamennek, minthogy maradjanak még ezeken a foglakozásokon. A szakkörön figyelembe vettem a szemüvegeseket, a kisebb diákokat, és azt is, hogy milyen szögből nézzék a táblát a közös feladat megoldása során.
A terem kiválasztásánál figyelembe vettem, hogy délután milyen világos van benne, hogy az évszaknak megfelelő hőmérséklet milyen. Úgy gondolom, hogy jó választás volt, mert a délután folyamán világos van, ha erősebb napsütés van, nem vág teljesen be, szép világos fény nyújt a teremben és így a világítást nem kell használni, a gyerekek szemeit nem zavarja a fény, ha esetleg a tábláról visszaverődik. Ha a világítást kellett volna használnom, akkor egy átlag fénycsőt, ha figyelembe veszünk, akkor:
70Watt-os.~ 0,07kw kb. 50 Ft helytől, településtől, évszaktól függően, akkor 0.07Kw*50Ft=3,5 Ft óránként. Na, most van legalább 30 fénycső a tanteremben, akkor ebből adódik, hogy 3,5Ft*30db=105 Ft-ot spórolunk óránként az iskolának és a környezetnek.
A teremben nem a legmodernebb számítógép található, de mivel kisebb a tápegység a számítógépben ezért értelemszerűen kevesebb áramot fogyaszt, lásd előbbi példa. A gépek kapacitása pedig tökéletesen megfelelt a tananyag követelményeinek.
A program összegző értékelése:
Az eddig megtartott program alapján a kitűzött célok teljesültek. A programban résztvevő diákok több ismeretet szereztek, többet gyakorolhattak, mint amire az iskolai tanrendben lehetőségük lett volna. A digitális írástudás és a digitális kompetencia területén minden résztvevő fejlődött, minden diák hasznára vált, akár vizsgázott, akár nem. (Itt jegyezném meg a sikeres ECDL vizsgát) A tanulók kitekintést kaphattak az iskolán kívüli világra. A vizsgázók körében fejlődött a kitartás, a felelősség vállalás, a szövegértelmezés, a tudatos tanulás képessége.
Intézményünk méltán lehet büszke a diákok által teljesítettekre. A fentiek alapján a programot sikeresnek értékelem.

Sztahora Beáta, szaktanár

A saját osztályom érdeklődő tanulóinak tartottam ezt a 10 órából álló kis továbbképzést. Az órákon az NVU programmal ismerkedtünk meg, megtanultuk a weblapszerkesztés alapjait. Képekkel dolgoztunk, táblázatokat készítettünk, űrlapelemeket, hivatkozásokat szúrtunk be.
Úgy gondolom a program használatával kapcsolatos információkat a tanulók könnyen elsajátították, gyakorlatban ügyesen alkalmazták.
Az utolsó foglalkozáson mindenki egy szabadon választott témát dolgozott fel, amely mindegyikőjüknek nagyon jól sikerült. Remélem a további tanulmányaikban, életükben hasznát veszik az ezen szakkörön tanultaknak.

Takács Gergely, szaktanár

Matematika-informatika szakos tanárként naponta szembesülök a tanulók nehézségeivel, a matematikával kapcsolatban. Az informatikát viszont szinte mindenki szereti, ezért próbáltam a kettőt összekapcsolni a szakkörön. A jelenlévő diákok érettségi előtt állnak, tehát ismétlés szempontjából is hasznos lehet a szakkör, továbbá javarészt informatika szakos tanulók. Hiszem, hogy érettségi előtt sem késő kísérletet tenni arra, hogy a diákok megszeressék a matematikát, vagy legalább némely területét. Ehhez nyújtott nagy segítséget a GeoGebra geometriai szerkesztőprogram.
10. évfolyamon, év elején az oktatóprogramok tárgyalásakor a TK – amiből tanítok – érinti 1 oldal erejéig a GeoGebra programot. Az ötletet ez adta. Már régebben is gondolkodtam egy olyan szakkörön, ahol csak ezzel a programmal foglalkozhatunk. Azt hiszem, a legeredményesebben így, ebben a formában és szervezésben tudtam megvalósítani.
Az első órát – amikor még csak a program részeit, menüpontjait tanulmányoztuk – a gyerekek átlagos érdeklődéssel fogadták. Úgy voltak vele, ez is egy program a sok közül. Az igazi áttörés a második órától kezdődően jött el. A függvényeknél példákat néztünk a 9. 10. és 11. évfolyamon tanult függvénytípusokra: 9. évfolyamon a lineáris, abszolút érték, másodfokú, négyzetgyök, lineáris törtfüggvényekre; 10. évfolyamon a trigonometrikus, 11. évfolyamon pedig az exponenciális valamint logaritmus függvényekre. Természetesen így használat közben jobban megértették az első órán csak bemutatott dolgokat; pl.: csúszka használata, beviteli mező, tengelyek, rács, beosztások stb. Megnéztük, hogyan lehet függvényt elemezni a programmal, zérushelyet, szélsőértékeket megadni. A harmadik órán az egyenletekkel, egyenlőtlenségekkel foglalkoztunk. Az egyenletek megoldása a függvények ábrázolásán alapszik. Más matematikai segédprogramok a megfelelő utasításra csak az egyenlet végeredményét adják meg. Itt viszont a végeredmény mellett az egyenlet grafikus megoldását is láthatjuk. Ezért itt párhuzamot tudunk felállítani a függvények és az egyenletek között. Itt érintettük az elsőfokú egyenleteket, egyenlőtlenségeket, abszolút értékes egyenleteket, illetve elsőfokú egyenletrendszereket a 9. évfolyamról. A 10. évfolyamról a másodfokú egyenleteket, egyenlőtlenségeket, egyenletrendszereket. Nem maradhattak ki a 11. évfolyamon tanult trigonometrikus, exponenciális, ill. logaritmusos egyenletek sem. A negyedik foglalkozáson a síkgeometria került előtérbe. Itt alapszerkesztéseket, geometriai transzformációkat vizsgáltunk. 9. évfolyamról a tengelyes és középpontos tükrözések, pont körüli elforgatás, eltolás, kör érintőjének megszerkesztése. Háromszögek, négyszögek, háromszög beírt köre, köré írt köre, Thalész-kör diszkusszióval. 10 évfolyamról körív ívhossza, középponti és kerületi szögek tétele, párhuzamos szelők tétele, valamint különböző arányossági tételek a derékszögű háromszögben: magasság- és befogótételre példa. Végül az ötödik foglalkozáson megvizsgáltuk a hegyesszögek szögfüggvényeit. Készítettünk egy egységsugarú kört, amiben az alfa szöget tetszőlegesen lehet mozgatni az egérrel. A program pedig számolja a függvényértékeket (sin, cos, tan, ctg). Itt például, az ábra alapján többen itt értették meg, hogy sin 30° miért egyenlő cos 60°-kal és fordítva, valamint miért egyenlő sin 45° és cos 45°. A foglalkozás harmadik harmadában maradt idő egy kis koordináta-geometriára is, a 10. évfolyamról vektorok, vektorműveletek (2 vektor összeadása, skalárral való szorzása). Felező, harmadoló és súlypont. A 11. évfolyamról nem maradhatott ki az egyenes egyenlete. Igaz, itt idő szűke miatt csak a normálvektoros egyenletet érintettük (az irányvektorost és iránytangensest nem), de a normálvektor és irányvektor kapcsolatát tárgyaltuk. Belefért még a kör egyenlete, kör és kör, kör és egyenes kölcsönös helyzeteinek vizsgálata, viszont a kúpszeletek (parabola, ellipszis, hiperbola) már az idő szűke miatt sajnos nem.
Ennek ellenére, összességében azt gondolom, rendkívül hasznosan töltöttük ezt az 5 foglalkozást a gyerekekkel. Azt hiszem, erre mondják azt, hogy úgy tanultak, hogy nem is vették észre. Bizonyos feladatoknál még a négyjegyű függvénytáblázat is előkerült és úgy, hogy közben élvezték, amit csinálnak.

Tóbiár Gábor, szaktanár

A szakkör óráin a LEGO NXT robotok építésével és programozásával foglalkoztunk. Minden diáknak nagy élmény volt.
Az első foglalkozáson megismerkedtünk az építő készlettel és az eszközökkel, majd a következő két alkalmon a robotok tervezése és építése történt. Az építésnél többször megjegyezték, hogy nem is emlékeznek mikor legóztak utoljára. A munkát egyénileg és párokban is végezték, a tapasztaltabb építők mellé kerültek a robotokkal most ismerkedő tanulók.
A negyedik foglalkozáson a robotok építésének befejezése és programozása volt a témánk. A robotok programozása egy új terület volt számukra, hiszen a rendes tanítási óra keretében ezzel nem találkoznak. Szerencsére fogékonyak voltak az új dolgokra így sikerült remek munkákat elkészíteni.
Az utolsó alkalmon a robotok tesztelését, kipróbálását végeztük, amit nagyon élveztek, hiszen ekkor „keltek életre a robotok”, ekkor volt érzéklehető látványosan az addigi munka.

Erdős Zoltán, szaktanár

Az informatika szakkör első tematikus egységében az volt a célom, hogy egy lehetséges alternatív operációs rendszert, és ahhoz kapcsolódó fejlesztési környezetet mutassak meg a diákoknak. Megismerkedtünk egy Linux rendszer kezelésének alapjaival, a telepítéstől a finombeállításokig. A munkavállalók között úgy gondolom, hogy előnyben van az, aki nem csak az iskolai környezetben megszokott, a tisztaszoftver program keretében elérhető (egyébként meglehetősen drága) szoftvereket ismeri, hanem azoknak egy jóval elérhetőbb árú, vagy akár ingyenes változatát is. pl. Microsoft Office helyett Libre Office használata, Photoshop helyett Gimp, stb.

A kiegészítő foglalkozások első óráin a Visual Studio fejlesztőeszközzel ismerkedtek meg a diákok, majd a form alkalmazások tervezésének, felületi elemeinek készítésével ismerkedtünk. Az eseményeken alapuló alkalmazáskezelés fontos szerepet töltött be minden elkészített programban, ami újszerű megközelítés volt a diákok számára.

A leggyakrabban használt form elemek tulajdonságait, beállításait vettük sorba (button, label, checkbox, list, stb.), majd az ezekhez kapcsolódó eseményeket, és azok kezelését állítottuk be.

A programok készítése során az algoritmizálás rendszerint a felületek tervezés után következett, és azt tapasztaltam, hogy ez a terület jóval nehezebben, lassabban ment a diákoknak. Saját gondolataik átültetése a C# nyelv elemeire sokak számára kihívást jelentő feladat volt. A foglalkozások végén elmondhatjuk, hogy közelebbről megismerték a grafikus felületű alkalmazások elemeit, és többen kedvet is kaptak ezen terület mélyebb elsajátítására.

Tokaj, 2015. június 24.