Története

Intézményünkben a tanítás 1952. szeptember 1-jén indult.

Az induló négy első osztályba 120 tanuló iratkozott be, s Komáromi Bélát, majd október 15-től Rokosz József polgári iskolai tanárt nevezték ki igazgatónak. Nehéz feladatok álltak előtte. Az – akkori nevén – Petőfi Sándor Gimnáziummal egyidejűleg kezdte meg működését a Ságvári Endre Diákotthon a tokaji Rákóczi-Dessewffy kastélyban. 1955-ben Nagy Antal – a gimnázium és a kollégium alapító tanára – lett a gimnázium igazgatója, helyettese pedig Kálmán László, aki később évtizedekig a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanára és igazgatója volt.

1955 más tekintetben is jelentős esemény az iskola történetében: ekkortól lett önálló gazdasági egység, számlaszámmal ellátva. Az iskolaalapítás a legszűkebb esztendőkben, feszült gazdasági, társadalmi viszonyok között történt, de a pedagógusok lelkesedése, szakma- és gyermekszeretete meghozta gyümölcsét. A statisztikai adatokból is kitűnik, hogy a tokaji gimnázium népszerűsége fokozatosan nőtt és az ide jelentkezők száma is egyre gyarapodott.

A gimnázium rövid idő alatt Tokaj és környéke továbbtanulni szándékozó fiataljainak fellegvára lett. Az iskola történetének első évtizede nemcsak a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtésével telt el, hanem meg kellett birkózni a bekövetkezett demográfiai változásokkal is. Eleget kellett tenni a megváltozott társadalmi elvárásoknak és ki kellett alakítani végre a gimnázium sajátos arculatát, amitől más, amitől vonzó és tokaji!

Fabulya László Ózdról érkezett Tokajba és 1957-től 1966-ig volt az iskola igazgatója. Ezekben az években már évfolyamonként négy párhuzamos osztály volt. 1962-ben ünnepelte az iskola fennállásának 10. évfordulóját és ekkor vette fel a településünk nevéhez kapcsolódó, méltánytalanul elfeledett kuruc vezér, Tokaji Ferenc nevét és viseli azt büszkén ma is, egyedül az országban. (Ennek az eseménynek az emlékét egy márványtábla őrzi, mely a legújabb épület falán is ott található.) Megyénk két új iskolájának életre hívásában is közreműködött gimnáziumunk. Az 1962/63. tanévben a megalakuló encsi gimnázium iskolánk kihelyezett osztályával kezdte meg működését. A tokaji gimnázium igazgatásával indult meg az edelényi gimnáziumban is az oktatás.

Az első érettségi vizsgát 1956-ban tették az intézményben. Annak ellenére, hogy igen mostoha körülmények között folyt a tanítás, a 62 érettségizettből 25 (40,3 %) nyert felvételt felsőfokú oktatási intézménybe. Nem volt szégyellnivalója az iskolának!

A folytatás is igen kedvezően alakult. Az első években a humán-reál osztályokban minden tanuló érdeklődésének megfelelően készülhetett választott pályájára. Az iskola vezetése, tanárai sohasem maradtak meg csak a gimnáziumi képzés mellett, nemcsak az épület falait, helyiségeit gyarapították, hanem a lehetőségeket is. Keresték azt az oktatási formát, amelyben az elméleti műveltség mellett valami gyakorlati ismeretre is szert tehetnek tanulóink, hiszen nem mindenkinek adatott meg a továbbtanulás lehetősége, a mindennapi élet pedig megkövetelt valamiféle jártasságot.

Tokaj szelleme és adottsága szinte megkívánta, hogy itt működjön Hegyalja szőlészeti képezdéje. A környék kiváló borász szakemberei, mérnökei, a hegyközségek, a szőlészettel foglalkozó üzemek nagyszerű partnerek, segítők voltak a szőlőtermelő és borkezelő szakközépiskola kialakításában, gyakorlati munkájának megszervezésében, amely alaposan kitágította és megváltoztatta az iskola vonzáskörzetét 1963 és 1974 között.

Méltán lehetünk büszkék arra, hogy a szakközépiskola tanárát dr. Almássy Károlyt és a szakmai munkát segítő Bakonyi József főkertészt Kossuth-díjjal tüntették ki, és arra, hogy ez az iskolatípus számos kiváló szakembert adott az országnak, akik a történelmi borvidékeken, feldolgozó üzemekben mindmáig kiemelkedő munkát végeznek.

A régi humán-reál tantervű gimnáziumi osztályok kora lejárt, helyébe szervezni kellett a kor elvárásainak, a tanulók érdeklődésének megfelelő egyéb speciális osztályokat. A humán jelleget biztosította az 1972-ben beindított óvónői szakközépiskola, a reál, ill. természettudományos érdeklődésű tanulók pedig 1971-től a biológia tagozatra felvételizhettek.

A már említett iskolabővítéssel biológiai laboratóriumot és előadótermet, kedvező munkakörülményeket, jó felszereltséget sikerült biztosítani számukra. A sikeres érettségi vizsgák után legtöbbjük orvosi, állatorvosi, gyógyszerészeti, kertészeti, agrármérnöki egyetemre, mezőgazdasági, élelmiszeripari főiskolára jelentkezett, de számos természettudományi végzettségű pedagógus, mérnök, gyógytornász is ezekből az osztályokból került ki.

Az 1970-es években országosan megnőtt az igény arra, hogy az óvodáskorú gyermekekkel is korszerűen művelt, sokoldalúan képzett szakemberek foglalkozzanak. A felsőfokú intézetek nem tudták egyedül ezt a problémát megoldani, ezért a 70-es évek elején beindított középfokú óvónői szakközépiskolai oktatással akarta a minisztérium a hiányt pótolni, a képesítés nélkülieket leváltani

Iskolánkban az 1972/73-as tanévtől a szőlész-borász szakközépiskolai osztályok helyébe lépett az óvónőképzés. A 23 év alatt a szakközépiskola tartalmi munkája, irányítása sokat változott. A szakmai gyakorlat a helyi óvodákban történt, de kerestük a kapcsolatot a megye másik két óvónői szakközépiskolájával és a felsőfokú intézetekkel is. A következetes, színvonalas elméleti, szakmai tanításnak köszönhetően nemcsak sikeres érettségi és felvételi vizsgát tettek lányaink, hanem minden évben bejutottak az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny döntőjébe és öten az elsők között végeztek. Általában pedagógiai, gyógypedagógiai főiskolát végeztek érettségi után és a felsőfokú óvónői képesítést is szinte mindannyian megszerezték. Az osztálytalálkozók élményei alapján megállapíthatjuk, hogy volt növendékeink az ország minden részére, sőt a nagyvilágba is elkerültek.

Az iskola 1977-re elérte ifjúkorát, 25 évesen volt már saját arculata, szellemi karaktere, hagyománya, rangja, tekintélye és hírneve. A 25. születésnap jubileumi ünnepséggé vált. Az egész napos rendezvény lehetőséget adott régi és új tanárok, tanulók találkozására, a település, a járás és a megye vezetőinek elismerő szavaira. Ez az alkalom az „öregdiákok” kezdeményezésére és anyagi támogatásával azzal vált emlékezetessé, hogy Bakallár József festőművész mozaikfalat készített a régi épület előterében és az iskola előtti kertrészbe egy kuruc mellszobrot is állítottak, ami Turcsányi Árpád alkotása.

regisuli1Az 1970-es évek gazdasági-társadalmi stabilizációja eredményezte az iskolák és az oktatás fejlődését, s azt a törekvést, hogy váljék sokszínűbbé, modernebbé a gyermeknevelés. Megnőtt a tanári szabadság és az oktatási reformok nagyobb lehetőséget adtak a szervezett tehetséggondozásra és a hátrányos helyzetű, lassabban haladó tanulók felzárkóztatására. A pedagógus nemcsak arra született és hivatott, hogy ismereteket közvetítsen, hanem arra is, hogy formálja, alakítsa növendékét, segítse önkeresésében, egyénisége megtalálásában, kialakításában. A tokaji gimnáziumban hagyomány volt addig is, hogy nem hagyták elkallódni a tehetségeket. Az első évektől kezdve önzetlenül, minden fizetség nélkül vállalták a kollégák a felvételire, versenyre való felkészítést.

regisuli

Az érett korba lépő intézmény az 1980-as évek közepén már felnőtt módon válaszolt a társadalmi elvárásokra. Dévald István kilenc évi igazgatóhelyettesi munkája alatt olyan széles körű tapasztalatra tett szert, hogy 1985-ben, amikor először igazgatóvá választották, már tudatos vezetői programmal rendelkezett. Mint minden új tokaji igazgató, ő is építkezni kezdett. Itt, ebben a Tisza partján meghúzódó, örökösen a fennmaradásért küzdő városkában, szerény épületben, de annál nagyobb elhatározással dolgozott az iskola vezetése és valamennyi pedagógusa az oktatás színvonalának emeléséért, feltételeinek folyamatos bővítéséért.

A tantestület időben felismerte, hogy az oktatásban is kíméletlen verseny indult el, s csak a munka, a szellemi és fizikai alkotás, az újra való fogékonyság hozhatja meg a környezet, a szakma, az emberek elismerését, az intézmény vonzerejét.

A modern idők, a változó világ válaszút elé állította az iskolákat is: vagy kilépnek az épület falai közül, kinyitják kapuikat az új befogadására, vagy lemaradnak és elsorvadnak. A Tokaji Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola már a 80-as évek közepén felismerte, hogy az új idők nagy kihívása a számítástechnika és az idegen nyelvi kultúra fejlesztése. A nyelvtanulásnak mindig is rangja volt ebben az iskolában. Az orosz, latin és német nyelv oktatásában szép eredményeket tudhattunk magunkénak, de feltétlenül bővíteni kellett a nyugati nyelvek tanítását. 1987-ben végre megvalósult az angol nyelv oktatása, amely a számítástechnikai képzést is segítette és mint világnyelv, a külkapcsolatok bővítésére is szolgált.

Tanulóink, tanáraink a kultúra közvetítői határokon innen és túl, de legfőképpen itt helyben. Minden túlzás nélkül állítható, hogy a gimnázium alapítása óta Tokaj szellemi és kulturális központja. Művésztanáraink (Tenkács Tibor, Fábián Katalin, Csirpák Viktória, Ve- ress Gyula Alpár, Majoros Cecília) tevékenysége, alkotásai gazdagítják a város szellemét, küllemét (szobrok, domborművek, emléktáblák, fafaragások, címerek, kiállítások). Tenkács Tibor (1913-1988) művésztanárt rabul ejtette a tokaji táj egyedülálló szépsége, a Tisza, a Bodrog, a Kopasz-hegy és a Hegyalja. Itt hozta létre a művésztársai és saját maga fejlődését segítő házi művésztelepét, majd ebből a Művelődési Minisztérium segítségével 1954-ben a Tokaji Művésztelepet. 1965-ben megszervezte a Zilahy György Művészbarátok Körét. Születésének 100. évfordulója alkalmából a családdal és a várossal közösen 2013. április 20-án nagyszabású centenáriumi ünnepség keretében idéztük fel Tenkács Tibor életét és művészetét.

A táj szépsége, a hely szelleme nemcsak a képzőművészeket csábította ide, hanem az írókat is. Évről évre városunk, iskolánk és a kollégiumunk ad otthont az írótábornak. A Tokaji Írótábor Kuratóriuma és a város vezetése mindent megtesz azért, hogy baráti kapcsolat alakuljon ki a helyi lakosság, értelmiség és a tábor résztvevői között. A tábor keretében minden évben az iskolánk mellett található Irodalmi Emlékparkban márványtábla kerül felavatásra, a legnagyobb magyar költők és írók tiszteletére.

Büszkék lehetünk arra is, hogy intézményünk falai között és a tantestület néhány tagjának kezdeményezésére alakult meg Tokaj Város Vegyeskara, mely az elmúlt huszonöt évben többször nyerte el a szakmai zsűritől az aranyminősítést.

A rendszerváltás szellemváltást igényelt, egyre gyorsabb tempójú munkát kívánt, ugyanakkor óriási lehetőségeket is kínált. Egyik napról a másikra kellett váltanunk, újítanunk, alkalmazkodnunk a változó világhoz. Át kellett gondolnunk egész oktatási rendszerünket, benne a mi elképzeléseinket, lehetőségeinket, a társadalmi szükségleteket és ki kellett együttesen dolgoznunk, meg kellett terveznünk a jövő iskoláját. Azt már évekkel ezelőtt láttuk és tudtuk, hogy nekünk előbbre kell járnunk a mindennapoknál. Ahhoz, hogy a modern iskola feltételének megfeleljünk, újabb profilokra, nagyobb felkészülésre és mindenekelőtt korszerűbb felszerelésre van szükségünk. Újra indíthattuk a biológia tagozatot, mely napjainkban is működik. A számítástechnika fontosságát már korábban felismertük. Oktattuk 1983 óta, de az igény egyre nőtt. Pályázatok útján kollégáink szakértelmével, segítségével sikerült az első „gépparkot” kialakítani. Ezen a szakterületen az érdeklődés és a lehetőség szerencsésen találkozik és kamatozik. Hosszas töprengés után a tantestületünk amellett döntött, hogy 1992-től az óvónői helyébe pedagógiai szakközépiskolai osztályt szervez. Az újabb humán iskolatípus iránt is nagy az érdeklődés, tanulóink kimagasló eredményeket értek, érnek el a versenyeken és a továbbtanulásban.

A kísérletezés, útkeresés nem fejeződött be a reál- és humán képzés átformálásával, nem felejtkeztünk el intézményünk egyik legfontosabb erényéről, a tehetséggondozásról sem. Országos tendenciává vált a hatosztályos gimnáziumi osztályok szervezése a tehetséges, továbbtanulni akaró diákok részére. 1992-től a tokaji gimnáziumban is beindult ez a képzés. A „kisgimisek” igen jó alapokat kaptak, minden év végén vizsgáztak és kiváló versenyeredményeket értek el. Helyét 2002-ben beindított angol-német nyelvi tagozatos osztály vette át. Ez az osztálytípus biztosítja az oktatás színvonalát, az itt tanulók nemcsak idegen nyelvből, hanem minden tárgyból szép eredményeket érnek el. A humán szakokon túl innen kerülnek ki a leendő mérnök, közgazdász és orvostanhallgatók is. Rövid ideig (2005-2009), újra indítottuk a nagy igény miatt az esti tagozatot, így lehetőséget tudtunk adni a környező településeken élő fiatal felnőttek számára a továbbtanulásra.

Az alapos és átgondolt tervező és szervező munka, valamint az önkormányzat, a szülők, az érdekvédelmi szervezetek, a szponzorok támogatása meghozta gyümölcsét: kinőttük az iskola épületét! A város vezetése, Májer János polgármester fontosnak tartotta a városhoz méltó infrastruktúra megteremtése mellett az oktatási intézmények fejlesztését is, hiszen a század eleje óta komolyabb iskolaépítés a településen nem történt. Örvendetes, hogy a város fejlesztési programjában kiemelt szerepet kapott először egy kollégiumi épület, majd tervbe került egy középiskola építése is. 1990-ben felépült a régen várt kollégiumunk Pirityi Attila tervei alapján, és elkezdődött a gimnázium új épületének tervezése is. Amikor még a régi épület előterében nézegettük az elkészült makettet, szinte nem is reméltük, hogy pár év alatt valóra válik a több évtizedes álom.

1996-ban beköltöztünk a Bodonyi Csaba által tervezett, a XXI. század igényeinek megfelelő, új, korszerű épületbe. Méretei, kivitelezése, egyedi arculata, az oktatás infrastrukturális feltételrendszere európai szintű. Az iskola építészetileg egyedi alkotásnak minősülő épülete mindenben megfelel a XXI. század eleji oktató-nevelő munka feltételeinek. 1997. április 22-én került sor az ünnepélyes iskolaavatóra, amely felejthetetlen emlék marad mindannyiunk számára. 1996 a változások éve volt iskolánkban és a város életében is. 1996. július elsejétől az addig önállóan működő iskola és kollégium összevonásra került, s azóta is közös igazgatással működik.

2004-ben Dévald István igazgató úr nyugállományba vonult, így új vezető került intézményünk élére Dr. Dankóné Patkó Kornélia személyében. Újszerű és nehéz feladatok előtt állt, hiszen az oktatásban gyökeres változások kezdődtek. Vezetői programjának meghatározó elemei lettek a jövőorientáltság, a munkaerőpiac igényeihez igazodó képzési profil fejlesztése, a tudás és készségek megszerzésének új formáinak népszerűsítése.

A kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése új kihívásokat és feladatokat adott minden területeken, meg kellett teremteni az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülés feltételeit. Programjában fő hangsúlyt kapott az informatikai, a környezetvédelmi és a nyelvi képzés fejlesztése, a matematika és természettudományok emelt óraszámban történő tanítása. A környezetvédelmi és az informatikai szakközépiskolai osztályok eszközrendszerének bővítésére kedvező pályázati lehetőségek adódtak, melyek segítségével igen korszerű gépparkot és laboratóriumokat sikerült kialakítani. Képzéseinket a kor követelményei szerint gazdagítottuk, 2005-ben a Multimédia-fejlesztő szakképzést vezettük be. Ez a középfokú OKJ-s képzés komoly népszerűségnek örvendett, segítette tanulóinkat a munkaerőpiacon.

Kiemelt célunk volt, hogy vizsgaközpontok is működjenek iskolánkban, hiszen annak tárgyi és személyi feltételeivel rendelkeztünk, illetve megteremtettük azokat. 2005-ben akkreditációnk sikerrel zárult, melynek eredményeként ECDL informatikai vizsgaközpont és ECL nyelvvizsgahely lettünk. A diákok számára igen kedvező, hogy itt, helyben le tudják tenni a már szinte mindenütt elvárt ECDL vizsgát és a nyelvvizsga különböző szintjeit.

Idegennyelv-oktatásunk magas színvonala alapján 2004-2005-ös tanévtől nyelvi előkészítő osztályt indítottunk. Ebben az osztálytípusban a választott idegen nyelv és az informatika magas óraszáma biztosította diákjaink számára a mielőbbi sikeres nyelvvizsga és ECDL informatikai vizsga megszerzését. Az ECDL akkreditációt felnőtt tanfolyamok tartásának lehetőségével egészítettük ki. Számos nyertes pályázat segítségével sikerült 5 számítógép termet a legkorszerűbb gépparkkal ellátnunk. Az új OKJ bevezetésére készülve a 2008-2009-es tanévre az alagsorban hoztunk létre az Informatikai rendszergazda, hálózattelepítő- és üzemeltető szakképzés beindítására szerelőműhelyt. Valamennyi szaktanteremben és a közismereti szárny tantermeiben megteremtettük az IKT használatának biztosítását. A termekbe asztali számítógép, projektor, fehér tábla, Ebeam került. Képzési kínálatunkat felsőfokú WEB- programozó szakképzéssel gazdagítottuk 2009-2010. tanévben, ezzel az intézményünkben tanuló diákokat szerettük volna segíteni továbbtanulásukban. Folyamatosan bővítettük az eltelt évek alatt, a tanári dolgozók informatikai eszközeit, az órára vihető laptopok és mobil projektorok számát, a dokumentálásra használható digitális kamerák, fényképezőgépek mennyiségét.

2012-ben a legnagyobb informatikai fejlesztés a CISCO-labor létrehozása volt. Stratégiai célunkhoz szorosan kapcsolódott, hogy a CISCO Hálózati Akadémia tagja lehessünk. Azon kevés középiskolák közé tartozunk, akik teljesítették a tárgyi és személyi feltételeket, ez által tagjai lehetnek a CISCO Hálózatnak. A CISCO-vizsga újabb jogosítványt jelent a nálunk informatikai oktatásban részesülőknek, újabb előnyt jelent ez számukra a munkaerőpiacon.

Intézményünk stratégiai céljai között az idegen nyelv és az informatika magas szintű művelése mellett kiemelkedik a környezettudatos magatartásra, a környezetvédelemre nevelés. Az új iskolaépülettel egyidős a környezetvédelmi szakközépiskolai oktatás. A környezetvédelmi szakközépiskolának épülő, megjelenésével is motiváló „tanító tér” segíti stratégiai célkitűzésünk megvalósítását. Pedagógiai Programunkat áthatja a környezettudatos magatartásra nevelés. Környezeti nevelési mintaiskola, örökös ökoiskola lettünk, alapító tagja vagyunk a 4 ország egy-egy iskoláját összefogó Junior Öko-Expert Projektnek. 2004-től komplex természettudományos tehetséggondozó műhelyt működtetünk, szakmai konferenciákat szervezünk. Biológiaoktatásunk, tagozatunk, egyedi tantervű biológia osztályunk és a környezetvédelmi képzésünk sikeressége együttesen adják a természettudományos oktatásunk magas színvonalát. Tanulóink a megyei és országos versenyeken, az érettségi-, a felvételi- és a szakvizsgán elért eredményeire méltán vagyunk büszkék.

Iskolánk múltjához, az egykori szőlőtermelő és borkezelő szakközépiskolai osztályhoz szorosan kapcsolódik a 2006-ban bevezetett bortechnológus felsőfokú oktatás. A képzést az Eszterházy Károly Főiskola akkreditáltatta, a velük kötött együttműködési megállapodás alapján az országban elsőként Tokajban indult levelező tagozaton felkészítés.

Intézményünk azon kevés középiskolák közé tartozik, akik nagyszabású beruházásokról, megújulásról, prosperálásról számolhatnak be. Nagy örömmel tölt el bennünket az utóbbi évek nagyszerű 4,0 körüli iskolai érettségi átlaga, 2011-ben ez az átlag: 4,18 volt. Képességünk a folyamatos újulásra, a legaktuálisabb eseményekre, újításokra, a lehetőségek állandó keresése és megfelelő kihasználás egyedinek mondható, mely mögött szervezett munka valamint erős elhivatottság áll. Tanári karunk valamint diákjaink mellett a siker eléréséhez természetesen szükségünk volt külső segítségekre pályázatok formájában.

Iskolánk Alapítványa a norvég alap 150 millió forintos támogatását nyerte el. Az alagsorban elkészült a hulladékanalitikai és környezettechnikai laboratórium a környezetvédelmi technikus, hulladékgazdálkodó szakképzés segítésére 2010-ben. A gyakorlatorientált képzés feltételeit messze az átlag fölötti szinten sikerült megvalósítani, ezzel a beruházással az ország első három környezetvédelmi középiskolájává váltunk. Megtiszteltetés számunkra, hogy záró konferenciánkon jelen volt Siri Ellen Sletner, Norvégia nagykövete. Meglátogatta és elismeréssel szólt laboratóriumunkról Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Demeter Ervin kormánymegbízott és az egyetemek, főiskolák professzorai, oktatói, akik felsőoktatási nyílt napjaink résztvevőiként tekintették meg laboratóriumainkat.

A környezetvédelmi technikus energetikai környezetvédő szakképzés beindításának tárgyi feltételeit 32 millió forintos pályázati forrás teremtette meg szintén 2010-ben. A demonstrációs termet iskolánk tetőterében önerőből alakítottuk ki.

Az egyre színesedő iskolánk világában újabb színt jelent egy merőben új tagozat indítása. Társadalmi igény hatására kezdődött iskolánkban a belügyi rendészeti szakközépiskolai oktatás. Már az első évben, 2010-2011-ben két osztály indítására kaptunk engedélyt a rendkívül nagyszámú túljelentkezés miatt. Szeptemberre az oktatás feltételeinek gazdagítására felújítottuk a kondicionáló termet az alagsorban, a majd egy évvel később lövészettel, közlekedési ismeretekkel bővítettük a diákok felkészítését. 2013 szeptemberétől mind gimnáziumi belügyi rendészeti, mind közszolgálat szakmacsoportos képzésre vártuk az érdeklődő fiatalokat.

A kétszintű érettségi vizsga bevezetését követően iskolánkban egyre gyarapodott a választott vizsgatárgyak száma. Ezek egyike volt a testnevelés. Az emelt szintű testnevelés érettségi feltételeinek biztosítására és a testnevelés tagozat bevezetésére több évig készültünk. A 2007-2008-as tanév kiemelkedő beruházása a saját forrásból és szponzori támogatással elkészült szabadtéri sportpálya. A délutáni tömegsport, a DSE vízi szakosztálynak működése, a kollégium szabadidős tevékenységének színesebbé tétele érdekében minősített hajókikötőt (stég) építettünk saját forrásból. A stég biztosítja a környezetvédelmi képzésben résztvevők számára a biztonságos vízkivételi lehetőséget a vízminőség vizsgálatához. A menza utólagosan lefedett tetején, a tető alatt kajaktárolót hoztunk létre, a kajaktárolóban vizesblokkot építettünk. A kajaktároló funkciója bővült 2012-ben, amikor ott lőpályát alakítottunk ki a belügyi rendészeti képzés segítésére.

Megtörtént iskolánkban a pedagógiai paradigmaváltás, instruktív pedagógiai rendszerünket konstruktívvá alakítottuk (kompetencia alapú oktatás, kooperatív tanulás, projektoktatás). A HEFOP 3.1.3 Felkészülés a kompetencia alapú oktatásra pályázaton 18 millió forintot nyertünk, melyet a pedagógusok továbbképzésére, eszközbeszerzésre, oktatási anyagok sokszorosítására használtunk fel. Az új módszereket belső továbbképzéseken, munkaközösségi foglalkozásokon, konferenciákon adták tovább a felkészült kollégák. A HEFOP pályázatot sikeresen zártuk (2006-2008), mellyel megalapoztuk referenciaiskola szerepünket. 2010-ben előminősített referenciaiskola, több felsőoktatási intézmény gyakorlóhelye lettünk. A pedagógiai paradigmaváltással egy időben a pedagógia iránt érdeklődőknek szerettünk volna további lehetőségeket biztosítani képzésük alatt, ezért 2008-2009-ben a szociális szolgáltatások, majd a 2009-2010-es tanévben a művészet, kommunikáció, közművelődés szakmacsoportot kínáltuk. Iskolánkban nagy hagyománya van a művészeti nevelésnek, a képzőművészetnek, az iskolai énekkarnak, irodalmi színpadnak, színjátszásnak. A művészet, kommunikáció, közművelődés szakmacsoport indításával együtt újra elindítottuk a színjátszást a Miskolci Nemzeti Színház támogatásával.

Iskolánk oktatási kínálata, az évről évre gazdagodó tanórai és tanórán kívüli lehetőségek sora, a tárgyi feltételek dinamikus fejlesztése együttesen eredményezték a tanulói létszám folyamatos növekedését. A növekedéshez hozzájárul érettségi- felvételi- és szakvizsga eredményünk, a megyei, valamint az országos versenyeken résztvevő diákjaink sikeres szereplése, az általuk elért helyezések. Az „Egész évben nyílt nap” programsorozattal, beiskolázási tájékoztatók tartásával, diák mentorok bevonásával, profilmódosítással, hatékony PR-tevékenységgel sok intézmény diákjaihoz eljutunk. Évről évre nő a települések száma, ahonnan tanulóink érkeznek. Nyílt napjainkon zsúfolásig megtelik a hátsó aula érdeklődő diákokkal, szülőkkel.

A demográfiai hullámvölgy ellenére a mi intézményünkbe jelentkező tanulók száma nő, köszönhető ez a gimnáziumi és a szakközépiskolai oktatási profiljainknak, az érettségi utáni szakképzési kínálatunknak, a profilok munkaerő-piaci szükséglet szerinti módosításainak

2012. október 6-án egy nagyszabású, színvonalas, mégis emberközeli jubileumi ünnepségen idéztük fel a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium megalapítása óta eltelt 60 évet. Ez alatt a hat évtized alatt csaknem hatezer diák szerzett érettségi bizonyítványt intézményünkben, s ezzel együtt maradandó emlékeket, melyek középiskolai éveikhez, osztálytársaikhoz és tanáraikhoz kapcsolódnak. 2012. november 8-án Dr. Dankóné Patkó Kornéliát a Tokaji Járási Tankerület igazgatójává nevezték ki. A Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium új igazgatója nyolc év igazgatóhelyettesi munka után Molnárné Tóth Erika lett, aki elődei nyomdokain haladva nagy szakértelemmel, a hagyományokat és az értékeket megőrizve, de a jövőbe tekintve vezeti az intézményt.

Az iskola története Makó Balázsné és Dr. Dankóné Patkó Kornélia iskolánk 60 éves Jubileumi évkönyvében megjelent cikke alapján készült.