Milyen érzés publikálni?

Az Eszterházy Károly Egyetem Tudományról Diákoknak Kíváncsiságból esszéíró pályázatára benyújtott pályaművének bemutatása után Vida József András 10. D osztályos pedagógia ágazatos tanuló megkapta a lehetőséget, hogy esszéjét publikálja. Az évente kiadásra kerülő Tehetségfüzet a beérkezett pályaművekből áll össze, ebben kapott helyet a figyelemfelkeltő és érdekes írás.

Hogyan kezdődött, és mi motiválta Józsit? Erre a kérdésre a következőképpen válaszolt:

A téma kiválasztása nem volt annyira nehéz, hiszen akkortájt készítettem egy autista személlyel interjút, melyet felhasználtam, és teljes mértékben arra építettem a verseny anyagomat.
Iskolai Egyenlőtlenségek Hatása a Személyiség Fejlődésére címet kapta a pályamű, melyben kifejtettem az autizmust, mint betegséget – jelenséget, és az iskolai egyenlőtlenségeket tisztáztam, mint fogalmat. Megoldást próbáltam keresni a mai problémákra, és egyéb ötletekkel segíteni az integrációt. Az osztályközösség javításában látom a megoldás kulcsát.

Az anyag beküldése után majdnem két hónapot várakoztam, míg megkaptam az e-mailt, hogy továbbjutottam, és mehetek előadni a tartalmát. Elkészítettem egy rövid ppt- előadást, és lázasan készültem a február elsején elinduló versenyre. Az oda út zökkenőmentes volt. Nagyon barátságos közeg fogadott a verseny helyszínén, az egyetemi oktatók ismerkedtek a résztvevőkkel. A megnyitó után izgulva, de mégis magabiztosan álltam a megmérettetéshez. Az előadásomat nem éreztem annyira összeszedettnek, és jónak, mint a velem egy szekcióban ülésezőkét, de reményekkel álltam hozzá, hogy hátha sikerül valamit elérni. Mindeközben könnyen ismerkedtünk, barátkoztunk a résztvevőkkel. Nem is igazán nevezném versenyhangulatnak, leginkább egy könnyebb bemutatónak, amit értékeltek, közben mindenki mindenkivel beszélgetett, és jól éreztük magunkat. Az eredményhirdetés izgalmas volt, nagyon meglepődtem a második helyezésemen. Ezzel lehetőséget kaptam arra, hogy publikálhassam a pályaművemet.

A publikációhoz szükséges volt minimálisan rövidíteni és finomítani az esszémen. A beküldés után lázasan vártam az átadót, mert mindig is az álmaim közé tartozott egy könyv, amiben megtalálható az írásom. Május 16-án eljött a nap. Könnyed, családias hangulat volt. Megtekinthettünk két előadást és öt darab beküldött rövidfilmet, amelyekkel pályáztak. Örömteli élményként marad meg bennem az átadóünnepség. Ezek után felmentünk a Varázstoronyba- az egri egyetem legmagasabb pontjára- ahol rengeteg új, és izgalmas dologgal ismerkedhettünk meg, bemutatót tartottak nekünk a vizsgálatokból.

Összességében nagyon jól éreztem magam, rengeteg pozitív tapasztalattal térhettem vissza, és persze egy nagyon jó eredménnyel, amire büszke vagyok. Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget Dobrosi Ágnes tanárnőnek, és a segítséget Mezei Lili és Kosárkó Györgyi tanárnőknek!

Vida József András, 10/D

2018. 05. 21

Hozzászólások lezárva.