Tokaj

Máramarosszigetről Tokajba

2019.10.21-10.25.

2019. október 21-én a máramarosszigeti Leőwei Klára Elméleti líceum 35 diákja, és 3 kísérőtanára ismét iskolánkba látogatott a HAT-19-02-0079 számú „Kárpátok bércein – élő földrajz óra Máramarosban és Tokaj-hegyalján” című projekt keretében. 2019 tavaszán egy korábbi Határtalanul programot valósítottunk meg együtt, melyről akkor a vendégeink azt nyilatkozták, hogy az eddigi legjobb ilyen jellegű programjuk volt, amiben részt vettek Magyarországon. Kihívás elfogadva: megpróbálunk ismét egy tartalmas és élményekben gazdag programot kínálni vendégeinknek, építve a tavaszi sikerelemekre, de újakat is beemelve. Jelen pályázati programot még a tavaszi találkozó előtt írtuk és terveztük meg, amelynek nyertességéről most augusztus végén kaptunk értesítést. Máramarosszigeten az iskolakezdés 2 héttel később történt, mint Tokajban, így az eredetileg tervezett időpontban, szeptember végén nem tudtuk lebonyolítani a tervezett programot, el kellett azt tolnunk október második felére. Reménykedtünk, hogy a vénasszonyok nyara kitart majd. Szerencsékre egész héten ragyogó napsütéses idő volt, a napi hőmérsékleti maximum rekord a héten többször is megdőlt.

Hétfőn vendégeinket ebéddel vártuk, majd Tokaj városával ismerkedtünk meg egy séta keretében. A református templomban tiszteletes asszony az egyházközség életét mutatta be, vissza-visszatekintve a korábbi évszázadokra is, majd Erdősné Hornyák Zsuzsanna orgonajátékában gyönyörködhettünk. 4 órakor elindultunk a Tokaji-hegy Szeles tetőjére, honnan Tokaj óvárosának nevezettességeit mutattuk be egy-egy előadás keretében, amelyet a TFG-s diákok prezentáltak. A Szelesről átugrottunk a Tehéntánctetőre, ahonnan a Taktaközt, valamint a tokaji borvidékre jellemző szőlészetet mutattuk be. Túránkat a TFG mögé vezető löszmélyutas turista útvonalon folytattuk, és így értünk vissza a Tokaji Gróf Széchenyi István Kollégiumba. A vacsoráig hátralevő fél órában Pataki Zsolt prezentáción bemutatta iskolánkat, annak képzési struktúráját, tanulmányi és tanórán kívüli lehetőségeit. A vacsorát követen meghívást kaptunk a kollégium kilencedikes „pecúr avatójára”, amely az aznap este záró programja volt.

A második nap kezdetén vendégeinkkel közösen az iskola tornacsarnokában megtartott október 23-ai ünnepségen vettünk részt, majd közösen megkoszorúztuk iskolánk névadójának, Tokaji Ferencnek a mellszobrát az iskola előtt. A keddi napot ezt követően a „Várak napja Hegyalján” felkiáltással kezdtük meg. Elbuszoztunk Vizsolyba, ahol a közös Himnuszéneklést követően Károli Gáspár Bibliáját néztük meg, majd utunk a regéci várhoz vezetett. Terveink szerint innen gyalogtúra keretében az Arka-patak kanyargós völgyében túráztunk a folyásirányt követve Boldogkőváraljára, de végül az idő szűkössége miatt ezt a túrát rövidítenünk kellett, és Mogyoróska településről végül a Boldogkőváraljai Bestillo pálinkaházba busszal folytattuk utunkat. Itt értékes előadással gazdagodtunk Juhász Csilla, a Látogatóközpont vezetője jóvoltából, s sok mindent megtudhattunk a technológiáról, az üzletpolitikáról, a környékre jellemző gyümölcsökről, a brand építés know-howjáról. Mivel pálinkát nem fogyaszthattunk, és az idő is kezdett a délutánba hajlani, éhségünket a középkori étterem óriási, 4 és 6 személyes tálai csillapították, amelyet házi málnaszörppel öblíthettünk. A nap zárásaként pedig a boldogkői várat látogattuk meg, Tokajba viszonylag későn, este 6 órára értünk vissza.

Tokaj-hegyalja történelmi borvidék, kultúrtáj. A harmadik nap reggelén, kihasználva a gyönyörű, aszúsodásra kiválóan alkalmas ködös reggelt, Tarcal határában felkapaszkodtunk az Áldó-Krisztus szoborhoz, hogy felül tudjunk kerekedni a földfelszíni felhőn, és a reggeli napsütésben tudjunk rátekinteni az előttünk elterülő, ködbe burkolózó, hullámzó szőlős dűlőkre.  A világörökségi helyszínen elsőként a szőlészeti-borászati hagyományt ápoló, kutató, dokumentáló és fejlesztő  Tarcali Borászati Kutatóintézet tevékenységével ismerkedtünk meg. Kneipp Antal, az intézet egyik főmunkatársa nagyon szakszerűen és mélyrehatóan mutatta be az intézet fajtakutatását, génmegőrzési és műemlékvédelmi tevékenységét, a híres Szarvas-dűlő alatti Császári pincét. Hogy minél szélesebb ismeretre tegyünk szert a borászattal kapcsolatos témában, ezen a napon még két további nagy pincészetet látogattunk meg. Mádon, a Royal Pincészeti Kft. ügyvezetője, Kovács Zoltán úr (aki Erdélyből egy szőlész-borász családból származik, és emiatt is nagyon szívesen fogadta csoportunkat) elmondta, hogy a cég alapítói között megtalálható a világ legelismertebb borszakírója, Hugh Johnson, aki küldetésének tűzte ki Hegyalja csodálatos értékeinek megmentését, a kiemelkedő minőségű tokaji borok készítését, a dűlőszelekció létrehozását és a tokaji borok világhírnevének visszaszerzését. Látogatásunk során nagyon érzetük a cég kiemelkedően nemes üzletpolitikáját, udvariasságát, profizmusát. Annak érdekében, hogy a mustkóstolással bevitt sok-sok cukrot kicsit lemozogjuk, a Dereszla Pincészet bejárása előtt felkapaszkodtunk a Dereszla tetején található kilátópontra, ahonnan nagyon szép panoráma tárult fel elénk a Bodrogzug irányába. Tehát harmadik borászat és pincetúránk itt Bodrogkeresztúron a Dereszlában zárult, és elmondhatjuk, hogy a mai napon meglátogatott 3 borászatban 3 különböző üzletpolitikával, a szőlőhöz és a borhoz történő hozzáállással találkoztunk, amely így együtt adott nekünk egy teljesebb képet erről a világörökségről.

Csütörtökön a tavaszi programunkban is sikeres napi programot valósítottuk meg, keskenynyomtávú kisvasúttal jártuk be a Kemence patak völgyét Rostalló végállomásig. Itt a védett Kemence patakban BISEL vizsgálatot végeztünk, melynek eredményét majd a projekt keretében össze fogjuk hasonlítani a Vas-ér vizsgálatának eredményeivel. Ugyanakkor lehetőségünk fog adódni arra, hogy a tavasszal ugyanezen a helyen ugyanígy elvégzett vizsgálati eredménnyel is összehasonlítsuk a mostani eredményünket, így összességében egy nagyobb komplexitást mutató, értékesebb dolgozattal tudunk hozzájárulni a Kemence-patak vizsgálati adatbázisának szaporításához. Vonat utunk hegymenetben 55 perc, völgymenetben 40 perc volt, de most nem vacogtunk annyira, mint a tavasszal. Délután visszafelé jövet meglátogattuk Sátoraljaújhelyen a bob pályáját, ahol fejenként 3 lecsúszást végeztünk. Ez a programelem örökzöld, mindig nagy népszerűségek örvend, a bátortalanabbak csúszó jegyére hamar akad bátor jelentkező.

Az utolsó napon vendégeink a délelőtt folyamán hazaindultak, de előtte a korábbi napok sűrű programja miatt kimaradt iskolabemutatást pótoltuk be. Nyíregyházán a messze földön híres állatparkot látogattuk meg, ahol az Európai Fejmegőrzési Programba nyerünk betekintést. Minden egyes védendő fajnak vagy alfajnak van egy koordinátora, aki irányítja a tenyésztési munkát, meghatározza és segíti a megfelelő tartási körülmények kialakítását, a helyes takarmányozást a pároztatás rendszerét. Ebből a munkából kaphattunk egy szeletet a szakmai program során. A tokaji vendéglátók tanárok és diákok itt vettek érzékeny búcsút a máramarosszigeti iskola képviselőitől, és busszal délután egy órakor visszaindultak Tokajba. A visszaútra elkísért még minket Dimand István kolléga, akivel már a tavaszi szigeti látogatás részleteiről beszélgettünk, amit alig várunk!

A programba sok-sok TFG-s diákot vontunk be, az egyes helyszíneken az adott programelem ismertetése volt a fő feladatuk, amelyet maradéktalanul teljesítettek is. Köszönet érte!

  1. Tokaji Ferenc bemutatása a koszorúzás előtt a mellszobornál (Kékedi Fruzsina)
  2. A Tokaji-zsinagóga bemutatása (Csökmei Viktória)
  3. A Tokaji református templom bemutatása (Lakatos Sándor)
  4. A Tokaji katolikus templom bemutatása (Zsanda Aisa)
  5. A Tokaji vár történetének bemutatása (Veres Adél és Márczi Réka)
  6. A vizsolyi Biblia története (Szabó Zsuzsanna)
  7. A regéci vár rövid története (Krausz Lotti)
  8. A boldogkői vár története (Terebes Szabolcs)
  9. A gönci barack története (Hallai Dorina)
  10. A kéktúra ismertetése (Kovács Attila)
  11. Tarcal vezér ismertetése (Kazsu Vivien)
  12. Könyves Kálmán – tarcali Zsinat (Ladinszki Laura)
  13. A tokaji aszú (Ramocsa Szilvia)
  14. A BISEL módszer ismertetése (Homoki Olivér, Borbély Tamás)
  15. Kemence-patak élővilágának ismertetése (Gál István, Bodnár Dániel)
  16. Kőkapu – Károlyi kastély ismertetése (Szabó Panna, Hudák Henriett)
  17. Európai Fajmegőrzési program ismertetése (Fekete Veronika, Véninger Kiara)

A program megvalósításában nyújtott segítségért szeretnénk köszönetet mondani minden partnernek, akik fogadták csoportunkat, szakmai előadásokat és vezetéseket tartottak! Külön köszönet a Leőweis kollégáknak: Iuhos Emesének, Biro Andreea-nak és Dimand Istvánnak; az összes TFG-s kollégának és igazgatónőnek, Molnárné Tóth Erikának; Ladinszki Tündének, a kollégium vezetőjének, valamint iskolánk fenntartójának: a Szerencsi Szakképzési Centrumnak! Az anyagi támogatásért pedig köszönetünket fejezzük ki a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek!

Pataki Zsolt

  1. október 26. Tokaj