IMG_3606Március 15-én reggel, Tokajból indulva, 20 fővel vágtunk neki tanulmányi utunknak Auschwitzba, érintve Zakopanét és Krakkót. Kísérő tanáraink Patakiné Litva Boglárka és Pataki Zsolt tanár úr voltak. Négyórányi buszozás után már láthattuk a Tátra gyönyörű hegyeit magunk mellett futni, a havas táj mindenkit lenyűgözött.

Az első megállónkig, Zakopanéig fényképezéssel telt az időnk, majd megérkezve állomásunkra, egyenesen a színes, vidám és finomságokkal teli sétálón töltöttük a délutánunk első felét. Kóstolhattunk a jól ismert sajtokból és karamellákból, begyűjtöttük ajándékainkat és indultunk tovább, hogy szálláshelyünket időben elfoglalhassuk Krakkóban, és maradjon időnk egy városnéző sétára. Kipakoltunk, és alig 15 percnyi séta után elértünk a város egyik legszebb helyére, a Wawel dombjára, ahol körbejártuk a  történelmi látványosságot és élveztük a csodás kilátást a Visztula folyóra és a városra. Ezután a főteret látogattuk meg, ahol az épületeket az éjszakai kivilágítás tett még szebbé. A sétáló utcán mindenki megvacsorázott, majd visszatértünk a szállásunkra. Takarodó előtt még kihasználhattuk a szállás által nyújtott szórakozási lehetőségeket. A másnapot kíváncsian vártuk mindannyian, ugyanis utazásunk fő célpontja, Auschwitz következett. Idegenvezetőnk tíz órakor várt minket a helyszínen. A látogatásunk három és fél órás volt, mi viszont végig feszülten figyeltünk a nyomasztó körülményekre, történetekre. Látogatásunk alatt mind próbáltuk megtenni a lehetetlent: átérezni a rettenetes éveket, amikor még a tábor az eredeti célját szolgálta. Birkenauba átérve még erősebb érzések öntöttek el minket, amiket senki nem tudott megmagyarázni. Rengeteget tanultunk, mind történelmi eseményeket és tényeket, mind emberséget. Sose fogjuk elfelejteni, amiket ott láttunk, hallottunk, tapasztaltunk.

Hazautunk során egy poprádi parkolóból egy utolsó pillantást vetettünk az emlékeinket őrző havas hegytetőkre, majd elindultunk a következő megállónk felé, Tokajba.

Bodnár Bella Rebeka 11. A

Betű méretezése
Kontraszt